5.- Message from friend
2005.05.18. 18:15
5. Message from friend
Ki írhatta ezt? És honnan tud rólam? Akkor csak két ember lehet! A húgom tudja és.. Maja! Maja! Nem hiszem el, hogy ezt tette! Ezzel most jól bekavart! Tormentor más! Nem olyan, mint az előző! Holnap ezért megölöm! Tönkretesz, amikor végre boldog vagyok, ezt nem akartam elmondani Tormentornak! El akartam felejteni, ha lehet örökre! De most el kell magyaráznom neki... Most inkább nem írok semmit, lefekszem aludni, holnap reggel úgy is találkozom Majával a suli előtt egy fél órával. Nem éli túl a holnapot!
Itt állok a szokásos helyünkön, ahol mindig találkoztunk reggel. Már látom Maja is jön, mosolyog. Milyen álszent!
- Na, szia! Mi a helyzet veled?_ kérdezi ideérve.
- Semmi különös- mondom mérgesen.
- És Tormentorral?
- Még kérdezed? Hogy lehetsz ennyire kétszínű? Olvastam, az üzeneted! Nem akartam neki elmondani! Te meg elmondod, leordítod őt! Ő más!- és még folytattam volna, ha le nem állít.
- Miről beszélsz?
- A kis üzidről a vendégkönyvébe!
- Én nem írtam semmilyen vendégkönyvbe, főleg nem az övébe!
- Nem? Pedig, te mondtad, hogy őrült vagyok, meg vigyázzak vele! Csak téged bántott az, hogy vele vagyok. És amúgy is, csak te meg a húgom tudsz az esetről!- maja arcát látva elgondolkozom, tényleg nem érti, miről van szó! Elbizonytalanodtam benne, hogy ő a tettes. A húgom? Nem hiszem el, már megint annyira félt, hogy tönkretesz mindent?
- A húgom!?- kérdezem szinte magamtól.
- Én biztos nem!- mondod mérgesen.
- Ajj, Maja! Bocsi, csak tegnap egy olyan üzenet fogadott, miután hazamentem Tormentortól.
- Ohhó, tehát tegnapi napot vele töltötted! Na, mesélj, mi volt!
Elmeséltem mindent, de végül megint csak az üzenetnél lyukadtam ki. Hugicámmal beszélni fogok. Nem teheti ezt velem! Iskola után sietek haza. Berontok húgom szobájába.
- Mi a fenének írogatsz?
- Azért, mert ő is olyan, mint a másik! Miért nem ismerkedsz a saját korosztályoddal?
- Mert nem! Nekem ő kell! És csak barát! - Persze!
- Semmi közöd hozzá! Ne írj mégegyszer bele a dolgaimba!- mondtam és kimentem, becsaptam az ajtót magam mögött. Beültem a szobámba. Ajj, de nem akartam. Húgom, hogy lehet ilyen tapló? Mondjuk ezután nem nagyon fog beleszólni. Jobb neki úgy. Aj! Tormentor! A nehezén még nem vagyok túl. Föl is megyek az oldalra, ahogy sejtettem, egy nyugodt, de indulatos bejegyzést találok.
„Nos, én soha nem tennék semmi rosszat BlackX-el! És azt hiszem, az hogy mit csinálunk, az csak rám és Rose-ra tartozik. Ami meg a tettetést illeti, nem azért teszem, hogy Te elhidd vagy kétségbe vond
Rose, miről beszél? Mi történt azzal a másikkal? Ugye, tudod, hogy én nem bántanálak soha?”
Na, azt hiszem most le kell írnom neki mindent.
„Tudod, egy olyan fél éve találkoztam egy fiúval, akit az Interneten ismertem meg, nagyon elkeseredettnek tűnt. Megsajnáltam, felmentem hozzá, elkezdtünk beszélgetni, aztán rámmászott. Nem akartam tőle semmit, mondtam, hogy ne! De nem állt le! Leszakította a fölsőm. Én már teljesen kivoltam, kapálóztam, de lefogta a kezeim. Hát, megrúgtam, ahol a legérzékenyebb. Szerencsém volt, és csak futottam, ahogy csak bírtam. Borzasztó volt. Ezt el akarom felejteni! És tudom, hogy te nem tennél ilyet!
Amúgy a húgom írta az üzenetet, nem nagyon tetszel neki, azt hiszem J”
Na, ezen túl vagyok, nem akarok többet erről beszélni. Soha, soha.
„Istenem, mit gondolnak rólam? Ennyire, úgy tűnik? Lehet, hogy nem kéne többé találkoznunk. Így csak problémát okozok a családoddal.” Najó, alig bírom felfogni. Tönkretette a húgom! Elvesztettem őt. Alig tudok valamit írni, le vagyok döbbenve.
„Te nem akarsz többet találkozni velem?”
„Dehogynem, csak ha ezzel problémát okozok, akkor inkább nem teszem.”
„Aj, annyira buta vagy, ezzel ártasz a legtöbbet! Nem a családomnak, hanem nekem. Amúgy meg a húgom bolond teljesen. Ezért hülyeség lenne...”
„Akkor megnyugodtam. De bármi ilyen kétséged van, mondd nyugodtan. Nem érek annyit, hogy összevesz a családoddal.”
Atyaég, te sokkal többet érsz, még ha nem is tudod. A családom nem ér fel veled! Nekem te lélekben vagy társ, még ha több sosem lehetsz.
„Nem lesz ilyen kétségem. Mikor találkozunk legközelebb?J”
„Hát, ma szerda van. Holnap nem jó, próbálunk. De holnap után...” „Jó lesz a holnapután! Mit csinálunk? Te, van egy ötletem! Te már jártál nálunk, most én megyek hozzád! Kíváncsi vagyok, hogy hol laksz, milyen az én barátom lakása!”
„Oh.../sóhaj/Rendben.”
|