Holnap

Suttogom neked. Holnap elmegyek. El kell mennem. Egy �j, saj�t �let v�r r�m. Mindig erre v�gytam: szabad, szab�lyaid n�lk�li �letre. De most neh�z.

Holnap m�r minden m�s lesz. M�r nem �lellek majd t�ged. S te sem tartasz karjaidban t�bb� anyai szeretettel. Saj�t �letem els� �s nem utols� napja lesz ez. Ismerlek t�ged, mindenkin�l jobban, �s te is ismersz engem mi�ta megsz�lettem. Sokszor hazudtam neked, megvoltak a saj�t titkaim. Visszagondolok a gyerekes vil�gk�pemre, a l�zad�saimra. �gy ut�lag m�r csak nevetek, az akkor v�resen komoly dolgaimon.

Er�s leszel. Nem fogsz az�rt s�rni, mert itt hagylak. Holnap �n se fogok. �rzelmeim, b�natom, �r�m�m mind �larc al� rejtem majd, �s nem gondolok majd a mai napra. De ma, m�g ma van, most m�g lehetek gyenge, most m�g t�tov�zhatok, most m�g k�nnyel telnek a szemeim.

F�lek. Nem att�l, hogy nem boldogulok majd, hanem a mag�nyt�l. Att�l, hogy mikor haza�rek nem v�r r�m senki, nincs ki veszekszik velem, mert rendetlens�g van vagy nem raktam el a kab�tom.

Most sz�tlanul �lellek. Ezzel b�tor�tasz �s ezzel b�cs�zom.

- J� �jszak�t anya!- sz�lalok meg. �s szob�m fel� indulok. Mind ketten j�l tudjuk, mikor holnap felkelsz �n m�r nem leszek itt, nem pr�b�lsz meg visszatartani, m�r r�g elengedt�l. M�g van egy �jszak�m, m�g nyugodtan �lvezhetem az otthon �v� karjait. Ma m�g minden olyan, mint r�gen. B�r holnap gy�kerest�l megv�ltoznak a dolgok. Ma m�g nem agg�dom e miatt. Majd holnap…