Ut�llak...

Kinevetsz. �n megvetlek. Azt mondod sz�nalmas vagyok. Pedig gondolj bele, te vagy az. Minden, amit csin�lsz, ahogy lopva figyelsz egy l�nyt az �r�n. De k�zel�ben elhideg�lsz. Ut�llak, mert ut�lsz. Nem volt ez mindig �gy, de fel�bredtem a r�zsasz�n �lomb�l s elkezdtem l�tni. S te �larcod is leesett arcodr�l.

Az az este, ami nem tudom, hogy t�rt�nhetett meg. Karjaidban tartott�l �s �n is bel�d kapaszkodtam. Szeretetre v�gytam nagy elkesered�semben, �s t�led megkaptam. Aki ut�l �s akit ut�lok. Volt egy probl�m�m, seg�ts�gk�r�en n�ztem r�d. S seg�tett�l! Te akit ut�lok �s aki ut�lsz. Nem oldottad meg, megoldanom egyed�l kellett, de akkor nem t�r�dtem ezzel, mert elfeledtetted velem, a szeretettel, amit kaptam t�led. De ennek a napnak is v�ge lett �s te maradt�l, olyan mint r�g. Az aznap esti ember, aki volt�l, ott halt meg. Nem volt soha, nem l�tezett.

Most is l�tlak. Itt �lsz t�lem nem messze. De hideg vagy, �rz�sek n�lk�li, egy nap volt az eg�sz. Addig volt�l szememben ember. Egy napig, egy �r�ig tal�n. Szerettelek. De elm�lt csak egy nap volt, hogy mit�l k�l�nleges, nem tudom. De megt�rt a var�zs, elt�ntek a m�gikus fellegek �s �n itt maradtam egyed�l. �rz�sek n�lk�l, veled.

Ut�llak. T�nyleg. Csak egy rossz eml�k vagy. Egy lid�rcnyom�s. Fel�bredni akarok, �lni. Elfeledni azt az elvar�zsolt �jszak�t, nem hazudni tov�bb. Csak hagyj b�k�n! Nem k�rtem, hogy sz�lj hozz�m. Ne �rdeklejen, hogy �lek, Csak menj el mell�lem. Menj tov�bb.