Eggy� a dallal

Itt �l�k a szob�mban. Zen�t, hallgatok. A szintetiz�tor gyors dallamai, a git�r m�ly, b�g� rezg�se �s az �nekes egyedi hangja elvar�zsol. A dalsz�veg, az �rz�s, amit kiv�lt bel�lem egyszer�en le�rhatatlan. Tal�n ez az �des k�nz�s. �letem v�g�ig elhallgatn�m, de m�gis szenvedek. Ezt akarom, meg akarom val�s�tani a dalt. Rem�nyvesztetten suttogom, dalolom a sz�veget az �jszak�ba. B�zok a var�zslatban, de nem t�rt�nik semmi. A sz�vem kett�szakadni l�tszik. A vil�g legrosszabb �rz�se, ha valamit nagyon akarsz, �s m�gse teheted meg. Lenn�k b�n�s, szennyezett, de a dalt had �ljem meg!

N�m�n, hangtalanul ord�tom a zenekar k�p�nek a n�i vok�lt. Mintha a k�p mozdulna. Mit v�rok, egy g�nyos, de csod�l� mosolyt? Kezdek, azt hiszem �lmos lenni. Els� k�nnyem lecsordul. B�rcsak l�tezne var�zslat.

Ablakom nyitva. F�gg�ny�m �nekl�s k�zbe a kint d�l� sz�lt�l lebeg. Ez rem�nyt ad. Odas�t�lok. Sz�tt�rom a karjaim. �lni akarok! �rezni akarom a hideget, ami h�tha eloltja bennem az �des szenved�s t�z�t. Reszketek, ahogy k�nnyekt�l nedves arcomat a hideg sz�l f�jja. Suttogok �gy, hogy ne hallja senki. Nem akarok semmit. Csak �lni akartam, �rezni, milyen, amikor te vagy a dal, mikor neked felel a m�sik dallam. Amikor �rzed, hogy te magad vagy a csod�latosan k�nz� �rz�s.

 Tov�bb s�rok kezeimmel �t�lelem magam. Rideg val�s�g, csod�k �s �lmok n�lk�l! T�l sokat k�rtem, ez nem j�n el, �rtsem m�r meg! Ne hagyj itt, egyed�l meghalok!

L�thatatlan kezek t�rlik le arcomr�l a k�nnyeket. �s az �gy fel� h�znak. �lmodom, megtal�ltam a dalt, megtal�ltalak t�ged! Ez az! Minden feh�r �s egyszerre fekete. Csod�s �rz�s. Fogd a kezem! Ne engedj el! Ez az a hely! S�t�tben vil�gos, s vil�gosban s�t�t! M�r nincs senki. �n, te �s a csod�latos szenved�s, mert ez mi vagyunk. A dal, a sz�veg, az �rz�s, az �let.