Önmarcangolás

- Na végre, hogy itt vagy!

- Ki vagy?

- Hát, ne mondd, hogy nem ismersz meg!

- Pedig nem.

- Csak nézz meg jobban, én te vagyok!

- Ez lehetetlen!

- Nézz magadra, szánalmas vagy!

- Miért bántasz?

- Nem bántalak, csupán szembesítelek az igazsággal. Rádnézni is alig bírok, pedig te én vagy!

- Mit akarsz?

- Hogy nőj fel végre!

- ?

- Folyton nyavalyogsz, hogy neked semmi nem sikerül, te semmiben sem vagy jó.

- Igaznak találom…

- Én te vagyok. Ne feledd! Magadnak nem tudsz hazudni!

- Jó, talán reménykedek benne

- Megint! Csak ülsz és vársz, tegyél valamit az álmaidért! Nem valósul semmi meg magától

- De én nem tudok mit tenni!

- Hidd el, mindig tudsz valamit tenni! És a másik: Ő.

- Ki Ő?

- Hát Ő, jól tudod kiről van szó.

- Nem.

- Ne hazudj!

- Jó, tudom hogy Rá gondolsz.

- Miért hazudsz neki? Miért hazudsz magadnak?

- Nem hazudok.

- Szereted őt?

- Igen.

- Megint hazudsz, megtanulhatnád, hogy saját magadnak nehéz

- Jó! Most boldog vagy? Nem szeretem!

- Igen, így már sokkal jobb

- Nem, nem jobb.

- Dehogynem. Csak be kéne már fejezned a színházat

- Az neki rossz lenne!

- Gondolkozz! Egy hazugságban élni jobb?

- Igen!

- Ne…

- Nem.

- Neked is jobb lesz

- Nem én számítok

- És itt van ez a másik Ő.

- Őt hagyjuk, annak vége.

- Teljesen lezártad magadban?

- Igen!

- Sosem gondolsz rá?

- Igen.

- Már nem keresed őt a tekinteteddel és nem lesed őt a távolból?

- Igen…

- S már nem álmodsz róla? Igaz?

- Nem.

- Na, végre! Legalább már magadnak nem hazudsz. Örökké ilyen akarsz maradni, nem akarnál boldog lenni, amellett akit szeretsz?

- Azt nem lehet.

- Bízz a Sorsban. Az rendelte azt is, hogy mi találkozzunk. Őket felejtsd el, s majd rádtalál

- Megint várjak?

- Ne!

- Akkor?

- Járj szórakozni, érezd jól magad s megleled Őt.

- Nem hiszek ebben.

- Pedig lehetne, ez csupán a Sors és kettőnk között az az egyetlen különbség, hogy én ismerem a Sorsom, a Sorsunk.

- Akkor miért nem segítesz?
- Önmagamnak nem tudok, de majd jelzek Magunk által Magunknak

- Hát jó.

- Örülök, hogy találkoztunk.

- Ne menj!

*Csend*